A vadászható vadfajok településen történő megjelenése napjainkban számos esetben okoz problémát a lakosság számára, az ország szinte minden lakott területén. Egyrészt köszönhető mindez annak, hogy a vadászható vadfajok természetes élőhelye csökken, folyamatos és sokszor visszafordíthatatlan átalakuláson megy keresztül (urbanizáció). Másrészt pedig bizonyos fajok, mint pl. a vaddisznó vagy a vörös róka rendkívül jó alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, ezért egyre többször lakott területeken vagy azok közelében jelennek meg, ami miatt úgy tűnhet a lakosság számára, hogy a vadállomány létszáma jelentősen megnövekedett.
A települések belterületén, kertvárosi régiókban vagy akár nagyvárosok központi részén is számos elhanyagolt, gyomos-bozótos, szinte teljesen visszaerdősült, bekerítetlen terület található, ahol a lehullott termés, a kidobott háztartási és kerti hulladék a vad számára könnyen elérhető táplálékforrást jelent. Mindezek kiváló életfeltételeket biztosítanak ahhoz, hogy az amúgy is nagyon jó alkalmazkodóképességű vadfajok e területeken megtelepedjenek.
A vaddisznó területhasználatára irányuló kutatások bizonyították, hogy egyes egyedek egész életükben a belterületen tartózkodnak. Azaz nem a vadászterületről váltanak be a lakott területre, majd vissza, hanem az év egészét a településen töltik „városlakó” vadként. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény szerint a belterület nem a vadászterület része, ebből következően ott jogszerű vadászati tevékenység nem folytatható, tehát az ott megjelenő vadászható vadfajokra közvetlen hatást a vadászatra jogosultak nem tudnak gyakorolni. A vadállomány apasztása a belterülettel határos vadászterületeken folyamatos, e tekintetben a vadgazdálkodási stratégia országosan egységesnek tekinthető (nagyvadállomány csökkentése), ennek ellenére egyre többször tapasztalható az egyes apró- és nagyvadfajok belterületi megjelenése, folyamatos jelenléte.
A meglévő probléma kezelése a helyi lakosság bevonása és aktív közreműködése nélkül nem orvosolható. Kedvező irányú változást hozhat, ha a jelenleg elhanyagolt belterületi ingatlanokat, a vad számára táplálkozó- és búvóhelyeket biztosító területeket felszámoljuk, illetve a kerítéseket megfelelő műszaki állapotban tartjuk. Sajnos sok esetben a lakosság alakítja úgy a környezetét, hogy azzal megteremti a vadászható vadfajok belterületi életfeltételeit.
Jelen tájékoztató célja, hogy minden érintett lakos hozzájárulhasson a probléma megoldásához a saját lakóhelyén úgy, hogy a következőkben leírtak alapján a lakott területre tévedt vadat nem eteti, hulladékait felelősen kezeli, birtokát rendben tartja, adott esetben pedig a vadászokkal együttműködve partnerként segítik egymás munkáját.
– A vad számára megfelelő búvó-, táplálkozó- és dagonyázó helyek rendelkezésre állnak, ehhez a felhagyott kertek hálózata, az elhanyagolt, elvadult szőlők és gyümölcsösök, a beékelődött, zavartalan területek kitűnő élőhelyi feltételeket teremtenek.
– A kedvező és folyamatosan biztosított növényi eredetű, főként lédús táplálékkínálat.
– A ragadozók esetében – mint potenciális zsákmány – szóba jöhet a háznál tartott baromfiállomány is.
– Kommunális és zöld-hulladékok szabálytalan elhelyezése, esetleg állati tetemek illegális kihelyezése.
– Házi állatok helytelen tartása, takarmányozása; illetve ha a lakosok a vadon élő állatokat direkt módon, szándékosan etetik vagy itatják.
A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni. Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk! A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet. Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdő vagy elhanyagolt ingatlanok közelében, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára!
A róka túlságosan bizalmas, szokásostól eltérő viselkedése esetén értesítsük a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívjuk a NÉBIH zöld számát, a +36 80 263 244 telefon-számot.
Önmagában a rókák településen való megjelenése nem utal veszettségre. A témáról, a veszettség tüneteiről bővebben olvashatunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett honlapon: www.veszettsegmentesites.hu
Legfontosabb feladat a károk megelőzése és csökkentése érdekében a belterületi „élőhelyek” együttes felszámolása és az érintett ingatlanok bekerítése.
A felsorolt tanácsok elfogadása hosszú távon biztosíthatja a vad és ember közötti konfliktusok csökkenését, a zavartalan kertművelést, az élhetőbb környezetet, hiszen minden lakos saját, jól felfogott érdeke, hogy lakókörnyezete védelmét elősegítse, abban részt vegyen, így vad által okozott károk megelőzésében is közreműködjön.
A kár bekövetkezésének helye szerinti önkormányzathoz, annak jegyzőjéhez, az illetékes vadászatra jogosulthoz, illetve súlyosabb esetben a rendőrséghez, tájegységi fővadászhoz, valamint a területi vadászati hatósághoz lehet fordulni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az illetékes vadgazdálkodó a lakosság kiemelt partnere a probléma megoldásában, fontos szerepe lehet a belterületen megtelepedett, „urbanizálódott” vad természetes élőhelyére történő visszaszorításában, lakott területről való eltávolításában és a lakosság biztonságérzetének javításában.
A lakott területen élő vadállomány csökkentése csakis az önkormányzat, a lakosság és a vadászatra jogosult szoros együttműködésével valósítható meg!
Készítette: Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztály
