A Szervezeti és Működési Szabályzat

Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Balatonberény Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a Község ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat, annak választott testülete, bizottságai, tisztségviselői és hivatala a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint jelen rendelet alapján működnek.

1. Az Önkormányzat neve, jelképei, ünnepe, kapcsolatai
2. §

Az Önkormányzat elnevezése: Balatonberény Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

3. §

Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló, a pecsét és a logó. A jelképekről szóló részletes szabályokat, a jelképek és a Balatonberény név használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

4. §

(1) Balatonberény Község címere (1. melléklet) álló kerektalpú kék pajzs, melyben zöld talajból szőlőtőke nő ki, rajta öt zöld szőlőlevél és három vörös szőlőfürt látható. A szőlőtőke bal oldalán zöld talajon vörös ékkővel díszített aranykorona fekszik, melyen lobogó vörös zászlót tartó, jobbra fordult vörös ruhás kar könyököl. A pajzs jobb felső sarkában hatágú ezüstcsillag, a bal felső sarkában ezüst, fogyó hold lebeg. A rostélyos sisak aranykoronájából zöld sisakforgó nő ki, melyet két oldalról aranyozott fekete sasszárnyak öveznek. A takaró mindkét oldalon kék-ezüst.

(2) A címert a település egy korábbi pecsétjének elemeiből, illetve az egykori birtokos családok nemesi címereiből állították össze. A szőlőtőkével ellátott pecsétet 1890 és 1908 között használta Balatonberény, azonban azon csupán egy fürt lógott.

(3) A pajzs további elemei, továbbá a sisakdísz Balatonberény középkori, illetve XVII.-XX. századi birtokosainak, a Fáncsy, illetve a Hunyadi családnak a címereiből származnak.

5. §

(1) Balatonberény Község zászlója és lobogója (együtt: zászló) 180 cm x 100 cm méretű fekvő téglalap alakú, dupla selyemből készült textil jelkép (a továbbiakban zászló) a 2. melléklet szerint. A zászló rövidebb oldala a hosszabb oldal 55 %-a. Mindkét oldalon a mező 1/4 – 1/2 – 1/4 arányban 3 részre vágott, 1. és 3. kék, 2. ezüst (fehér) teljes hosszúságban. Az előlap mértani közepén a fehér mezőben selyem rátétes gépi hímzéssel 66×45 cm-es méretben, a lengő vége felé néző talppal elhelyezve a község címere. Alatta feketével hímzett 7 cm-es betűmérettel „Balatonberény” körirat. A kétoldalú zászló anyaga selyemszatén, a zászló lengő végén 4 cm-es ezüst rojt.

(2) A zászlón használható címerként annak csak a pajzs része.

(3) A zászló álló és fekvő alakzatban készül, felfüggesztett és szárra erősített használatra.

(4) Az előírt méretektől eltérő nagyságú zászló előállításánál a 100:55 arányokat meg kell tartani.

(5) A Községi zászlóból egy álló alakzatú példányt a Községházán meg kell őrizni.

6. §

(1) Balatonberény Község bélyegzője kör alakú pecsétalap a szélén peremmel. A pecsétmező közepén a község címerének méretarányos, vonalas kontúrrajza, melyet nagybetűs „BALATONBERÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA” körirat övez.

(2) A körbélyegző készülhet díszkivitelben és hivatali használatra.

(3) A körbélyegző az ország címerével együtt, továbbá államigazgatási, hatósági ügyintézés során nem alkalmazható.

(4) A Községi körbélyegző használatára a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, és a polgármester eseti írásbeli felhatalmazása alapján önkormányzati képviselő jogosult önkormányzati ügyekben.

7. §

(1) Balatonberény logójának képe a 3. melléklet szerint:

1. a) A logó mérete nyomdai megjelenés esetén nem lehet kisebb, mint 61 x 40 mm. Ez esetben még a szlogen olvashatósága biztosított.
2. b) Színes kivitelben a színkódjai:
3. ba) Zöld: Pantone: 368C – közelítő szín, CMYK: 40, 0, 100, 0; RGB: 166, 206; 57 #a6ce39;
4. bb) Kék: Pantone: Process Cyan C – közelítő szín, CMYK: 100, 0, 0, 0; RGB: 0, 174, 240; #00aef0;
5. c) Ha a megjelenésre más lehetőség nincsen, akkor a logó fekete fehérben, illetve inverz módon is használható:
6. d) Szürke árnyalatos megjelenésnél a színkódok:
7. da) Világos: K:40
8. db) Sötét: K:80

(2) A logó szövege:

1. a) Magyar nyelven: ’Balatonberény”, alatta „A Balaton zöld sarka”
2. b) Angol nyelven: ’Balatonberény”, alatta „The green resort of lake Balaton”
3. c) Német nyelven: „Balatonberény”, alatta „Die grüne Ecke des Balatons”
4. d) Lengyel nyelven: „Balatonberény”, alatta „Zielony kąt Balatonu”v

(3) Egyes esetekben megengedhető, hogy a logó a tárgy anyagának színében (fém, bőr, fa, stb.) készüljön.

(4) A logó csak hitelesen, a színek és méretarányok betartásával ábrázolható. Nyomdai úton történő előállítással egy szín is alkalmazható.

8. §

Az önkormányzat testvértelepülése Csíkszentimre (Erdély) 1993-tól.

2. Alapvető rendelkezések
3. §

(1) Az Önkormányzat székhelye a Községháza: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1.

(2) Az önkormányzat telephelye: Múltház: 8649 Balatonberény, Kossuth Lajos u. 129.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet elnevezése: Balatonberény Község Önkormányzati Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület, tagjait az 1. függelék ismerteti)

(4) Illetékességi területe: Balatonberény község közigazgatási területe

(5) Az önkormányzat képviselő-testületének teljes megjelölése: Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete

(6) Az önkormányzat képviselő-testületének rövid megjelölése: Balatonberény Község Képviselő-testülete

(7) A képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott – szervei:

1. a) a polgármester,
2. b) a képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottsága,
3. c) a jegyző,
4. d) a Balatonkeresztúri Közös Önkormányzat Hivatal,

(8) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

52. a) Balatoni Szociális Társulás 8648 Balatonkeresztúr, Ady Endre u. 52.
53. b) Marcali Kistérségi Többcélú Társulás 8700 Marcali, Rákóczi u. 11.
54. c) Délnyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás 8646 Balatonfenyves, Kölcsey utca 27.
55. d) Balatonszentgyörgy Környéki Önkormányzatok Társulása 8710 Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u. 91.

(9) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 8648 Balatonkeresztúr Ady Endre utca 52.

10. §

(1) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző a Hivatal hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig

1. a) A képviselő-testület pecsétjén a „Balatonberény Község Önkormányzata”
2. b) A polgármester pecsétjén a „Balatonberény Község Polgármestere”
3. c) A jegyző pecsétjén a „Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”
4. d) A Hivatal pecsétjén a „Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Balatonkeresztúr”

körfelirat olvasható.

(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának (a továbbiakban: önkormányzati honlap) címe: www.balatonbereny.hu

(3) Az önkormányzat hivatalos lapja a havonta megjelenő Berényi Hírlap.

(4) Az önkormányzat hivatalos közösségi média felületei:

1. a) com/balatonbereny.hu
2. b) hu/balatonbereny.hu
3. c) Hivatalos Youtube csatorna: https://www.youtube.com/@berenyvideo.
4. A helyi önkormányzás általános szabályai
5. §

(1) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezően ellátandó feladatok ellátásán túl – saját felelősségére, a jogszabályokban előírt feltételek szerint – az önkormányzat vállalkozási tevékenységet is folytathat.

(2) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság esetében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja.

(4) Nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester jár el, de előtte kikéri a Tulajdonosi Tanácsadó Testület véleményét.

(5) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselői tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

12. §

A képviselő-testület együttműködhet a Községi önkormányzat vonzáskörzetébe tartozó települések képviselő-testületeivel társulás vagy külön megállapodás alapján.

1. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei

13. §

(1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek felsorolását az 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat helyi közügyek, valamint helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatai különösen:

1. a) fogászati ellátás működésének támogatása,
2. b) közművelődési, kulturális programok támogatása,
3. c) a költségvetésről szóló rendelet, valamint képviselő-testületi határozatok alapján az önszerveződő közösségek, a Balatonberény székhellyel rendelkező, bíróság által bejegyzett egyesületek, alapítványok, civil szervezetek, szövetségek támogatása,
4. d) külön önkormányzati rendeletek alapján a közterületi rend és tisztaság védelméről való gondoskodás, valamint a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározása
5. e) térfigyelő rendszer működtetése,
6. f) a község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények, közösségi programok támogatása,
7. g) a társulások létrejöttének ösztönzése, a kistérségi társulás támogatása,
8. h) a kötelező körbe nem tartozó községi infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházások és felújítások,
9. i) a törvényben megjelölt kötelezően ellátandó sportigazgatási feladatokon túlmenően az önkormányzat sporttevékenységgel kapcsolatos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint gondoskodás a sportszervezési feladatokról, a községkörnyéki diáksport tevékenység segítése és támogatása, a sportegyesületek, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatása,
10. j) külön önkormányzati rendeletek alapján a környezet védelméről való gondoskodás,
11. k) külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás az épített környezet helyi védelméről, valamint a védett építmények felújításának és a díszkivilágítás kiépítésének támogatásáról,
12. l) külön önkormányzati rendeletek alapján a községben megvalósuló beruházások támogatása, vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program működtetése,
13. m) külön önkormányzati határozat alapján gondoskodás a Települési Értéktár Bizottság feladatainak ellátásáról,
14. n) külön önkormányzati rendeletek, szabályzatok alapján művészeti és tanulmányi ösztöndíj rendszer működtetése,
15. o) a „a jóléti célú lakossági támogatásokról” szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a nyugdíjasok támogatása,
16. p) külön önkormányzati rendeletek alapján kitüntető címek, elismerések adományozása,
17. q) Művelődési Ház működtetése,
18. r) strand üzemeltetése,
19. s) ifjúsági tábor működtetése.

(4) A Községi önkormányzat a közbiztonság helyi feladatairól a mindenkori költségvetési rendeletében meghatározott társadalmi szervezettel, továbbá a helyi közbiztonság erősítésében segítséget nyújtó egyéb szervezettel a közöttük fennálló együttműködési megállapodás keretében gondoskodik.

14. §

(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy

1. a) településfejlesztéssel,
2. b) település-üzemeltetéssel, vagy
3. c) a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

(2) Ezen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

1. a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
2. b) ellátásához a szükséges anyagi, személyi és dologi feltételek fennállnak.

(4) A feladatok önkéntes vállalása, vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.

(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(6) Az önként vállalt – többlet – feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

15. §

(1) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a szerveire átruházott hatáskört visszavonja, amennyiben az adott hatáskör gyakorlása más szerv eljárása esetén hatékonyabb.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.

16. §

(1) A képviselő-testület kizárólagos és át nem ruházható hatáskörébe tartozik az Mötv 42. §-ban foglaltakon túl

1. a) A települési önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalása, erről történő lemondás.
2. b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése

(2) A képviselő-testület a 16. §. (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt ügyekben minősített többséggel dönt.

(3) A képviselő-testület önkormányzati feladatait szervei (polgármester, bizottságok, hivatal) tevékeny közreműködésével látja el.

III. Fejezet

A képviselő-testület ülései, összehívásának rendje, nyilvánossága

4. Ülésekre vonatkozó általános szabályok
5. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az ülések folytatólagos ülésként is tarthatóak,

1. a) amennyiben a képviselő-testület a tanácskozási rendjére vonatkozó szabályok alapján egy nap alatt nem végzett az elfogadott napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásával, vagy
2. b) ha a polgármester az ülést folytatólagos ülésként hívja össze.

(3) A folytatólagos ülést az ülés napjától számított 8 napon belül kell megtartani.

18. §

(1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint ülésezik, de évente legalább nyolc alkalommal, lehetőleg a hónap negyedik hetének pénteki napján, 9.00 órai kezdettel tartja rendes ülését.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek ütemezését a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

1. a) az ülések időpontját, helyét
2. b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
3. c) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
4. d) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:

1. a) települési képviselőknek,
2. b) érintett előadóknak,
3. c) intézményvezetőknek,

(6) A Képviselő-testület üléseit – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre, napra és időpontra is összehívható.

(7) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választást, kinevezést, vezetői megbízást – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a polgármester vagy a jegyző készíti elő. Az előkészítés során a jelölteket, a pályázókat meghallgathatják, több jelölt, pályázó esetén sorrendet állíthatnak fel. A polgármester dönt a benyújtott pályázatok érvényességének vagy érvénytelenségének megállapításáról. A javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

19. §

(1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet.

(2) A zárt ülés előterjesztéseibe, és a zárt ülés jegyzőkönyvébe nem lehet betekinteni, de a zárt ülésen hozott döntések – az anonimizált határozatok- nyilvánosak.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyvébe az azon résztvevő személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott, vagy melyen részt vehetett.

5. A képviselő-testület ülésének összehívása
6. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.

(2) Az írásbeli meghívót és az írásos előterjesztéseket a polgármester az ülés előtt legalább 5 munkanappal (ülést megelőző péntek 19:00 óráig) küldi ki elektronikus úton.

(3) Ha jogszabály valamely szerv indítványozására az ülés összehívását kötelezővé teszi és más időpontot nem állapít meg, a testület ülését a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.

(4) A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívásával kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.

(5) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

1. a) polgármesteri beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről
2. b) a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,
3. c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
4. d) vagyoni ügyek,
5. e) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
6. f) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (beszámolók, tájékoztatók),
7. g) interpellációs bejelentések, kérdések,
8. h) az interpellációs bejelentésekre válasz,
9. i) közérdekű bejelentések és javaslatok.
10. j)
11. k) zárt ülés tartását igénylő ügyek.
12. §

(1) A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő témák írásos előterjesztését, rendelettervezetet, határozati javaslatok teljes szövegét.

(2) A képviselő-testület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a képviselő-testület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, és az önkormányzati honlapon való közzétételével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.

(3) Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet.

(4) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülését a polgármester formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül telefonon, vagy elektronikus úton is összehívhatja, azonban a sürgősség okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(5) Határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést annak időpontjától számított 8 napon belüli időpontra – azonos napirenddel – össze kell hívni.

6. Meghívandók köre
7. §

A képviselő-testület ülésére minden esetben a teljes anyag megküldésével meghívót kapnak a helyi képviselők és ugyanígy kell meghívni tanácskozási joggal a jegyzőt.

23. §

(1) Az ülésekre tanácskozási joggal kapnak meghívót:

1. a) A napirendi pontok előadói, a közös hivatal érintett munkatársai,
2. b) a tárgyalt napirendi pontban érintett magánszemélyt és azon társadalmi szervezetek vezetői, amelyeknek nincs képviselete a testületben és a napirendben érintett,
3. c) a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselője, indokolt esetben annak felettes szerve,
4. d) az a személy, akinek a jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges,
5. e) az a személy, akinek jelenlétét a polgármester illetve a képviselő-testület indokoltnak tartja.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján képviselhetik szervezetüket.

(3) A meghívottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, tanácskozási joggal a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vesznek részt.

7. Előterjesztések, tájékoztatók
8. §

(1) A képviselő-testület elé kerülő javaslatok lehetnek:

1. a) előterjesztések, melyek határozati, vagy rendeleti formában meghozandó döntést igényelnek, vagy
2. b) tájékoztatók, melyek tudomásulvételt igényelnek.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések formai szempontból lehetnek írásbeliek, vagy kivételesen szóbeliek.

25. §

A képviselő-testület elé előterjesztéseket, tájékoztatókat nyújthatnak be:

1. a) a polgármester, alpolgármester, képviselők,
2. b) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság,
3. c) a jegyző,
4. d) a képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői,
5. e) a polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet,
6. f) könyvvizsgáló,
7. §

(1) A képviselő-testület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. Az előterjesztéseket – kivéve a zárt ülésen tárgyalandó ügyeket – legkésőbb a meghívó kézbesítésével egy időben a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(2) Kizárólag írásban terjeszthető elő:

1. a) önkormányzati rendeletalkotás
2. b) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek;
3. c) intézmény, gazdálkodó szervezet alapítása, átszervezése, megszüntetése,
4. d) helyi népszavazás kiírása,
5. e) a polgármester jutalmazására tett javaslat.

(3) Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:

1. a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, ott milyen döntés született), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s indokolják a döntést.
2. b) A második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

(4) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.

(5) Ha jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat bármely ügyben egyeztetési kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy bizottság írásba foglalt véleményét vagy egyetértését.

(6) Amennyiben az előterjesztést nem a jegyző készítette, úgy azt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi testületi anyag továbbításáról.

27. §

(1) Az előterjesztésekben megfogalmazott döntési javaslatokkal szemben, vagy azok kiegészítésére indokolással ellátva módosító, kiegészítő indítványok (továbbiakban együtt: módosító indítvány) terjeszthetők elő. A költségvetés kiadási oldalának növelésére irányuló módosító indítvány esetén meg kell jelölni annak fedezetéül szolgáló bevételi előirányzatot is.

(2) A módosító indítványt – a 28. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a képviselő-testület ülését megelőző napon, legkésőbb 12⁰⁰ óráig lehet benyújtani a polgármesternél, aki azt azonnal továbbítja a jegyző felé.

(3) Az előterjesztő által a képviselő-testület ülésén ismertetett határozati javaslathoz a képviselők módosító indítványt a vita lezárásáig fogalmazhatnak meg.

28. §

(1) Az előterjesztések, tájékoztatók a rendes ülést megelőzően legalább 11 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 4 nappal korábban kerülnek az előterjesztést benyújtó részéről a jegyző felé leadásra.

(2) Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés, az előterjesztés benyújtására jogosultak előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12⁰⁰ óráig jelenthető vagy nyújtható be a polgármesternél, aki azt köteles haladéktalanul továbbítani a jegyző felé, illetve az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.

8. A képviselő-testület tanácskozási rendje
9. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a jelenlévő legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el. (Továbbiakban együtt: polgármester).

(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

(4) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.

(5) A polgármester a határozatképesség megállapítását követően kijelöli a jegyzőkönyv-hitelesítőket. A kijelölés nem kötelező.

(6) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő kijelölésére indítványt tesz.

(7) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

30. §

Az ülést vezető polgármester jogkörei:

1. a) megnyitja (berekeszti) az ülést, illetve megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet,
2. b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,
3. c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a döntési (határozati, rendeleti) javaslatokat és kihirdeti az elfogadott döntéseket,
4. d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
5. e) a hozzászóláskor megadja, megtagadja, megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során (ugyanabban az ügyben) nem szólalhat fel újra,
6. f) a vitában a hozzászólások időtartamát betartatja,
7. g) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
8. h) tárgyalási szünetet rendel el,
9. i) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,
10. j) a vita berekesztését követően – az elhangzottak, azok összegzése alapján – megfogalmazza a Képviselő-testület döntésének tervezetét, majd arról szavazást rendel el és megállapítja annak eredményét,
11. k) kimondja a döntést, felolvasással ismerteti a döntés teljes szövegét, ha annak tervezete előzetesen, írásban – az erre meghatározott szabálytól eltérően – nem került kiküldésre (átadásra) a Képviselőknek, illetve felolvassa a döntésnek azon részét is, amely az írásban megküldött (átadott) tervezethez képest változott,
12. l) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra,
13. m) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.
14. §

(1) A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.

(2) Valamely kérdés napirendre tűzését a meghívó kézbesítésére vonatkozó időpontra is figyelemmel írásban vagy szóban kezdeményezheti a polgármesternél a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, illetve a jegyző.

(3) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek sürgősségi indítványként – a sürgősség tényének rövid indokolásával – az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 15:00 óráig a polgármesternél benyújthatók. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.

(4) A napirendre tűzésről a képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A képviselő-testület, a polgármester előterjesztése alapján, vita nélkül dönt a napirendről, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztató elfogadásáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadásáról.

(6) A polgármester, az elfogadott napirendeknek megfelelően, az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.

(7) A napirendi pont megvitatása előtt az előadó az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadónak a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(8) Egy napirendi pont esetében két alkalommal, első alkalommal három perc, a második alkalommal két perc időtartamban lehet hozzászólni. A napirendi pont előadóját – legfeljebb kettő perces külön időkeretben –megilleti a zárszó joga is.

(9) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(10) Valamely napirend tárgyalása során a polgármester, bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.

(11) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendhez hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja, vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve időtartamát korlátozhatja.

(12) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(13) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja.

(14) Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki az ülésvezető a szavazás előtt szót ad.

32. §

(1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

1. a) polgármesteri beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről
2. b) a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,
3. c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok
4. d) vagyoni ügyek,
5. e) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok
6. f) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (beszámolók, tájékoztatók)
7. g) kérdések, interpellációk,
8. h) közérdekű bejelentések és javaslatok,
9. i) egyebek,
10. j) zárt ülés tartását igénylő ügyek.

(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – a polgármester, vagy bármelyik Képviselő ügyrendi javaslatára – alakszerű határozat nélkül el lehet térni.

(3) Az (1) bekezdés a)–b) pontja keretében az ülés első napirendi pontjaként a polgármester írásban – és képviselői kérésre szóban is –:

1. a) beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
2. b) tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, tárgyalásairól, azok eredményéről, valamint az Önkormányzatot érintő jelentősebb eseményekről.

(4) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

1. a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
2. b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,
3. c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,
4. d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
5. e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
6. f) módosító javaslatok megtétele,
7. g) döntés a módosító javaslatokról,
8. h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
9. Az ülés rendjének fenntartása
10. §

Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgyalásában nem zavarhatja.

34. §

(1) Ha a hallgatóság az ülést, illetve a napirendi pontok tárgyalását zavarja, az polgármester a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg, úgy a teljes hallgatóságot – rendre utasítja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasítja.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(3) Azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselő-testület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől.

(4) Rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, valamint a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet túllépi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire.

(5) Egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(6) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót, ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

35. §

A hallgatóság számára a hozzászólási jogot polgármester biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról.

36. §

(1) Ha a képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, a polgármester rendre utasítja.

(2) Ha az (1) bekezdésben körülírt szabályok ellen polgármester vét, bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület polgármestert utasítsa rendre. A képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül.

10. Az alakuló ülés
11. §

(1) Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül hívja össze és vezeti az általános szabályok szerint.

(2) Amennyiben a polgármester-választás nem volt eredményes, úgy a tisztségében megmaradt régi polgármester hívja össze az alakuló ülést.

(3) Az alakuló ülésre meg kell hívni:

1. a) a választási bizottság elnökét és tagjait,
2. b) a partnertelepülés polgármesterét,
3. c) a környező települések polgármestereit,
4. d) önszerveződő közösségek képviselőit.
5. §

Az alakuló ülés napirendje:

1. a) A választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,
2. b) Az önkormányzatai képviselők és a polgármester eskütétele,
3. c) A polgármester bemutatkozása, programismertetés,
4. d) Az SZMSZ felülvizsgálata,
5. e) Szavazatszámláló bizottság választása,
6. f) Alpolgármester választása titkos szavazással, eskütétele,
7. g) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
8. h) A polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, költségátalányának megállapítása, melyre az alpolgármester tesz javaslatot,
9. i) Alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,
10. j) Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítása,
11. k) Megbízás adása a gazdaság program kidolgozására,
12. l) Javaslat a polgármester megbízatása megszűnésével összefüggő munkajogi intézkedésekre,
13. m) Társulási tanácsokban történő képviselet,
14. n) Tájékoztatások a képviselői tisztséggel kapcsolatban,
15. o) Egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).
16. rendkívüli ülés
17. §

(1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(3) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

1. a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
2. b) egyéb szóbeli meghívással.

(4) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 20. § (2) bekezdés szerinti határidőtől.

(5) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

40. §

(1) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét. Az indítványozónak az időpont meghatározásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben előterjesztést is csatol az indítványához, úgy azt az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal be kell nyújtania a jegyzőhöz. Egyéb esetben 4 nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően nyújtja be az indítványát a polgármesterhez.

(3) A Polgármester köteles az indítványban meghatározott napra és időpontra – a javasolt napirendi pontokat tartalmazó napirenddel – a rendkívüli ülést összehívni.

41. §

(1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor a polgármester a képviselő- testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

12. A közmeghallgatás
13. §

(1) A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester gondoskodik a közmeghallgatást megelőző tíz nappal korábban.

(2) A közmeghallgatást a polgármester a község hirdetőtábláin kihelyezett hirdetményekkel, és az önkormányzati honlapon közzétett felhívással hirdeti meg, melynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjeit.

(3) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés egyik formája.

(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

43. §

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

44. §

(1) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(2) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(3) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

(4) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

45. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.

13. A helyi népszavazás, lakossági fórumok
14. §

Helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 25 %-a.

47. §

(1) A lakosság, a társadalmi szervezetek és a lakosság önszerveződő közösségeinek közvetlen tájékoztatására, a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel a Képviselő-testület lakossági fórumokat szervez:

1. a) a község rendezési tervének elfogadását megelőzően,
2. b) a jelentősebb, a lakosság széles körét érintő önkormányzat fejlesztések, beruházások indítása előtt,
3. c) minden olyan esetben, amikor a Képviselő-testület azt indokoltnak tartja.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért – a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező – személy jogosult.

(3) A lakossági fórumokra a Képviselők minden esetben névre szóló meghívót kapnak.

(4) A lakossági fórumok időpontja – a fórumokat megelőző tíz nappal korábban – a község településrészein elhelyezett hirdetmények, illetőleg szórólapok útján kerül kihirdetésre, valamint az időpontjáról és helyéről az önkormányzati honlapon közlemény kiadására is sor kerül.

(5) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(6) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

14. Interpelláció, kérdés
15. §

(1) A Képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.

(2) A Képviselők az ülésen önkormányzati ügyekben a tisztségviselőkhöz, interpellációt és kérdést, bármely Képviselőhöz pedig kérdést intézhetnek.

49. §

A kérdés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetet, működést, döntést, előkészítést, vagy végrehajtást érintő felvetés, vagy tudakozódás.

50. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(2) A települési képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.

51. §

(1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottság elnökéhezés a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek. Az interpelláció írásban terjeszthető elő a polgármesternél a képviselő-testület ülésén, vagy a testületi ülést megelőző 21. napig.

(2) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.

(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(4) Nincs helye interpellációnak:

1. a) államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatosan,
2. b) olyan ügyek esetében, melyben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre,
3. c) önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintő kérdésekben.

(5) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 ügyben terjeszthet elő interpellációt. A képviselő-testület tagja az írásban beterjesztett interpellációjának témakörét szóban megjelölheti.

(6) A képviselő-testület tagja ugyanazon ügyben – 1 éven belül – interpellációt ismételten nem terjeszthet elő.

(7) Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról.

(8) A képviselő-testület a válasz benyújtását követő ülésen tárgyalja az interpellációt. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló képviselő véleményét is figyelembe véve – a testület dönt.

(9) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

52. §

(1) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen, a testület dönt a válasz elfogadásáról.

15. Határozatképesség, döntéshozatal
16. §

(1) Az önkormányzati képviselő köteles részt venni a Képviselő-testületi üléseken, valamint azon bizottság ülésein, amelynek tagja. A személyes részvétel nem váltható ki videokonferenciával, távszavazással vagy egyéb más módon.

(2) Határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását.

54. §

(1) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképességét helyreállítani nem lehet, a képviselő-testületi ülést nyolc napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására a polgármester újra összehívja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az érintettek meghívót kapnak, a korábban már kiadott előterjesztéseket, egyéb dokumentációkat nem.

(3) Ilyen esetben a polgármester a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően legalább két nappal küldi ki a meghívót.

55. §

A Képviselő-testület másodfokú döntésében a polgármester által hozott elsőfokú határozat esetén a polgármester nem vehet részt.

56. §

Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Képviselő-testület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

16. A szavazás módja
17. §

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

(4) Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

58. §

(1) Amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján a polgármester szavazásból való kizárására kerül sor, a polgármester akadályoztatásánál irányadó szabályok alkalmazandók az ülésvezetés körében.

(2) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a szavazás előtt más képviselő javaslatára sem döntött a Képviselő-testület a döntéshozatalból való kizárásáról, a polgármester legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról. Ebben az esetben a Képviselő-testület utólag dönt az érintett döntésből való kizárásáról, és

1. a) amennyiben az érintettet a szavazásból nem zárja ki, az elfogadott döntést változatlan tartalommal és szavazati aránnyal hatályában marad,
2. b) amennyiben az érintettet kizárja a szavazásból, megismételt szavazást tart.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról jegyzőkönyv-kivonat megküldésével kell értesíteni mindazokat, akiket a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásával meghozott döntésről értesítettek.

(4) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti eljárásnak, ha a képviselő az érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének titkos szavazás során nem tesz eleget. Ebben az esetben az ülés elnöke legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról.

(5) Azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester a havi tiszteletdíjának 50 %-a megvonásával sújtja, melyet a polgármester erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles befizetni. A közlés időpontjának

1. a) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása a Képviselő-testület ülésén jut tudomására, az ülésen való szóbeli közlést, vagy
2. b) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása az ülést követően jut a Képviselő-testület tudomására, úgy az elnök erről szóló értesítésének érintett általi kézhezvételét kell tekinteni.
3. §

(1) A képviselők a nyílt szavazás során „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A nyílt szavazás történhet:

1. a) kézfelemeléssel,
2. b) névszerinti módon.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik Képviselő kéri, úgy polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

60. §

(1) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványára a képviselő-testület – vita nélkül – elrendelhet.

(2) A megválasztott képviselők legalább többségének a szavazás megkezdése előtt tett javaslatára név szerinti szavazás elrendelésére kerül sor. Ebben az esetben a név szerinti szavazást a polgármester rendeli el. Névszerinti szavazás esetén a szavazatokat ABC sorrendben, szóban kell leadni. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. A szavazás eredményének nyilvánvalóan pontatlan összeszámolása esetén a polgármester a szavazás megismétlését rendeli el.

61. §

(1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

1. a) a polgármester,
2. b) bármelyik Képviselő,
3. c) a Képviselő-testület bizottsága,
4. d) a Jegyző.

(2) A titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(3) A szavazás borítékba helyezhető, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.

(4) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjai – mint szavazatszámláló bizottság – jár el.

(5) A szavazatszámláló bizottság

1. a) biztosítja a titkos szavazáshoz szükséges technikai feltételeket,
2. b) a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazásra vonatkozó szabályokat,
3. c) a szavazás közben folyamatosan biztosítja a szavazás titkosságának lehetőségét,
4. d) a szavazás megtörténte után összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít,
5. e) elnöke a szavazás eredményéről a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

(6) A szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

17. Határozathozatal, jegyzőkönyv
18. §

(1) A képviselő-testület az (3) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt. A határozatok megjelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal (az ülés időpontjának), majd „képviselő-testületi határozat” megjelöléssel történik.

(2) A határozat a (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

1. a) a Képviselő-testület döntését,
2. b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt

1. a) Ügyrendi kérdésekről,
2. b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
3. c) tájékoztató anyagokról,
4. d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosításra, kiegészítésre javasolt – a tervezet szövegének megállapításáról,
5. e) a napirend elfogadásáról,
6. f) név szerinti vagy titkos szavazás elrendeléséről
7. g) az interpellációra adott válaszról.
8. §

(1) A jegyző a Képviselő-testület üléséről írásban, kettő példányban jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

1. a) az ülés jellegét, helyét és kezdő időpontját,
2. b) a megjelent Képviselők és meghívottak nevét, beosztását,
3. c) az ülésről távolmaradt és az előre bejelentett távolmaradó Képviselők nevét,
4. d) az ülésre késve érkezett (visszaérkezett), illetve az ülés vége előtt távozott Képviselők nevét – ott feltüntetve, ahol az ülés folyamán az pontosan történt,
5. e) az érdeklődő állampolgárok számát,
6. f) a javasolt és az elfogadott napirendet,
7. g) az egyes napirendi pontok tárgyát, az előadók, valamint az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan meghívottak nevét,
8. h) a tárgyalás sorrendjében napirendi pontonként egészen rövid és tömör módon a napirendi ponthoz szervesen kapcsolódó és a döntést érdemben befolyásoló bizottsági véleményeket, javaslatokat, esetleges szakértői, vagy más külső véleményeket, valamint a vitában felszólalók nevét, s csak az előző módon meghatározott kérdésük, hozzászólásuk lényegét, vagy arra való utalást, hogy vitára – annak lehetősége ellenére – nem került sor,
9. i) a szóbeli előterjesztések lényegét, illetve a szóban előterjesztett döntési tervezetek teljes szövegét,
10. j) annak bejelentését a Képviselő részéről, hogy vele szemben a döntéshozatalból történő kizáró ok áll fenn, illetve a Képviselő-testületnek az erről szóló döntését,
11. k) az ülés közben előfordult – alakszerű döntéshozatallal nem járó – szavazások tárgyát és számszerű eredményét,
12. l) a meghozott érdemi döntések teljes szövegét, évente folyamatos sorszámozással, előtte feltüntetve a szavazás számszerű eredményét,
13. m) az ülés elnökének a Képviselő-testületi ülésen tett intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
14. n) ha ilyenre sor került, úgy a zárt ülésen hozott döntés nyilvános ülésen történt megismertetésének tényét,
15. o) a jegyző törvényességi észrevételeit,
16. p) az ülés bezárásának tényét, pontos idejét,
17. q) A polgármester, illetve a polgármester, és az ülésen részt vevő jegyző, és ha kijelölték, a hitelesítők aláírását. Amennyiben az ülésen a jegyző által megbízott köztisztviselő vett részt, a jegyzőkönyvet a jegyző ellenjegyzi.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezi:

1. a) a meghívó,
2. b) az írásos előterjesztések, a szóbeli előterjesztések lényege, az írásban benyújtott interpellációk teljes szövege,
3. c) a jelenléti ív,
4. d) a névszerinti szavazásról készült külön névsor, a leadott szavazatokat rögzítve,
5. e) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv,
6. f) a Képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
7. g) a Jegyző törvényességi észrevétele,
8. h) elfogadott és aláírt önkormányzati rendelet.

(3) A jegyzőkönyvbe való betekintést a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről – díjfizetés ellenében – másolat kérhető.

(4) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett a zárt ülést követően kell tájékoztatást adni.

18. Rendeletalkotás
19. §

(1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a) a Polgármester,
2. b) bármelyik Képviselő,
3. c) feladatkörét érintően a Képviselő-testület bizottsága,
4. d) feladatkörét érintően az Önkormányzat intézményének vezetője,
5. e) a jegyző.

(2) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság, vagy az előterjesztő javaslata alapján elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.

(3) Rendeletalkotás előtt a Képviselő-testület határozattal állapítja meg az előkészítés során figyelembe veendő szempontokat, elveket, kijelöli azokat a szerveket, szervezeteket, amelyekkel előzetesen egyeztetni szükséges a rendelet-tervezet szövegét és előírja a lefolytatandó egyeztetés módját.

(4) Az előkészítés után a rendeletet-tervezet indokolásával együtt előterjesztésre kerül a Képviselő-testület elé. Az előterjesztő a képviselő-testületet írásban tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

65. §

(1) A megalkotott rendelet a Közös Hivatal, illetve kirendeltség előterében lévő hirdetőtáblán való – az elfogadásától számított tizenöt napon belül történő – kifüggesztésével kerül kihirdetésre. Kihirdetésnek a kifüggesztés első napja minősül.

(2) A kihirdetett rendelet – az elfogadásától számított tizenöt napon belül – az önkormányzati honlapon is közzé tételre kerül.

1. Fejezet

A települési képviselő

19. A képviselő jogai, kötelezettségei
20. §

(1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i), j), k) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

1. a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
2. b) az önkormányzat által szervezett rendezvényeken megjelenni,
3. c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
4. d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

1. a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
2. b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
3. c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

(3) A települési képviselő, a bizottság nem települési képviselő tagja köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a rendelkezéseit, köteles betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény vonatkozó szabályait.

(4) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak, tájékoztathatják választóikat saját, illetve a képviselő-testület tevékenységéről. A fogadóóráról és a képviselői tájékoztatásról a lakosságot értesíteni kell az erről szóló hirdetménynek a község honlapján való közzétételével.

(5) A fogadóóra és a képviselői tájékoztató személyi és tárgyi feltételeit a közös önkormányzati hivatal biztosítja.

20. A képviselő díjazása
21. §

(1) A képviselőt megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig – e minőségben végzett munkájáért – tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselői tiszteletdíj mértéke 60.800, – Ft/hó (továbbiakban: alapdíj).

(3) A tiszteletdíj kifizetéséről a polgármester gondoskodik tárgyhónapot követő 5. napjáig.

68. §

(1) A képviselő-testületi munkában és a bizottságok tevékenységében felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév képviselő-testületein, bizottsági ülésein lefolytatott szavazások több mint egyharmadán bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(2) Amennyiben a települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pont szerinti képzésen nem vesz részt, úgy két havi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonja.

(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület – a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(4) Amennyiben a képviselő nem tartja be a 27. § szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője – javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselő-testület a kérdésben egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz.

69. §

A 68. § szerinti csökkentésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel alakszerű határozatot hoz.

1. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

21. A képviselő-testület bizottságai
22. §

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre, melynek tagjait nyílt szavazással választja meg. A Képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság. A bizottság elnökével együtt számított tagjainak száma: 3 képviselő tag. Tagjainak névjegyzékét e rendelet 2. függeléke tartalmazza

71. §

A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság működési szabályaikat – a jogszabályok keretei között és ezen rendeletben foglaltaknak megfelelően – megválasztásukat követően saját maguk határozzák meg, az ügyrendjét saját maga állapítja meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. Az ügyrendet a bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.

22. Az Ügyrendi bizottság feladatai
23. §

(1) Az Ügyrendi Bizottság feladata, hogy folyamatosan segítsék a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) E rendelet olyan előterjesztéseket, amelyek az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be, nem határoz meg.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköreit e rendelet 3. függeléke részletezi:

1. a) vagyonnyilatkozatok nyilvántartás,
2. b) vagyonnyilatkozatok ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
3. c) vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
4. d) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
5. e) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,
6. f) lebonyolítja a titkos szavazást a képviselő-testület ülésén,
7. g) összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárás lefolytatása és annak eredményéről a képviselő-testület tájékoztatása.

(4) A bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.

(6) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(8) A bizottság a létrehozását követően 30 napon belül ülést tart, ahol – az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – határozattal elfogadja a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(9) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

73. §

(1) A bizottságok választása során annak tagjaira javaslatot tehet:

1. a) a Polgármester,
2. b) bármelyik Képviselő.

(2) A Képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell – értelemszerűen – alkalmazni.

74. §

(1) A bizottságot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti üléseit.

(2) A bizottság elnöke összehívja a bizottságot:

1. a) a Képviselő-testület ilyen értelmű határozatára,
2. b) a Polgármester indítványára,
3. c) a bizottsági tagok írásban tett indítványára.

(3) Bármelyik Képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásához a javaslatot előterjesztő Képviselőt meg kell hívni.

(4) A Képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek az állandó, az ideiglenes bizottságok ülésén, ezért az ülésekre ők meghívót kapnak.

(5) A bizottságok működésének adminisztratív kiszolgálását (ügyviteli feladatait stb.) a Hivatal látja el.

(6) A bizottság döntéshozatalából való kizárásról az érintett bizottsági tag kezdeményezésére vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság dönt.

23. A Polgármester, alpolgármester
24. §

(1) A Polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester gyakorolja.

(3) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

76. §

A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 20.§ (4) bekezdésben meghatározott személynek.

77. §

(1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

1. a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
4. d) fogadóórát tart,
5. e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája: minden hónap harmadik csütörtöki nap 9-11 óra.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

78. §

(1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

1. a) szociális ügyek,
2. b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

1. a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
2. b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
3. c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
4. §

(1) A társadalmi megbízatású alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(2) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: minden hónap harmadik csütörtöki nap 14 -15 óra között.

80. §

A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül, aki társadalmi megbízatású alpolgármesterként látja el tisztségét.

24. Jegyző, közös hivatal
25. §

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző a jogszabályokban meghatározott feladatain túl:

1. a) rendszeresen tájékoztatást ad a Polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,
2. b) a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
3. c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
4. d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
5. e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői, munkavállalói tekintetében; polgármesterek egyetértése szükséges a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjének, alkalmazottjának kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához. A polgármesterek ezen egyetértési jogukat az érintett jogot vagy kötelezettséget keletkeztető iraton történő aláírásukkal (szignójukkal) gyakorolják,
6. f) A polgármester által meghatározott körben gondoskodik a képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
7. g) Szükség esetén önkormányzati rendeletalkotást kezdeményez, rendelet-tervezetet készít, illetve – a jegyző rendelkezése szerint – ezek készítésében e feladattal megbízott köztisztviselő közreműködik,
8. h) Részt vesz az önkormányzati költségvetés előkészítésében,
9. i) Az önkormányzati bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat lát el:
10. ia) Részt vesz az önkormányzati bizottsági üléseken, ennek kapcsán a bizottság saját hatáskörébe tartozó ügyekben előterjesztést készít, vagy gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, jogszerűségi szempontból ellenőrzi az előterjesztéseket, illetőleg gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, a jegyzőkönyveket aláírja.
11. ib) A polgármester által meghatározott körben gondoskodik a bizottsági határozatok végrehajtásáról.
12. ic) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
13. §

(1) A jegyző felett a munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk (10 munkanapot meghaladó távollét) esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

83. §

A jegyző a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról szóló önkormányzati rendelet szerinti közigazgatási bírság kiszabásáról.

84. §

(1) A képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt működtet – Balatonkeresztúr, Balatonberény és Balatonmáriafürdő községek együttműködésével Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó legfontosabb szabályok a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: Műksz.) kerülnek megállapításra.

1. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

25. Az önkormányzat vagyona
26. §

A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

26. Az önkormányzat költségvetése
27. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet és az önkormányzat költségvetése tervezési és zárszámadása elkészítési rendjéről szóló belső szabályzat, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetét, melyet egyeztetés céljából megküld a költségvetési szervek vezetői részére.

(3) Az éves költségvetési rendelet módosításának szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, az önkormányzati költségvetési rendelet, valamint az önkormányzat költségvetése tervezési és zárszámadása elkészítési rendjéről szóló belső szabályzat tartalmazza.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben és az önkormányzat költségvetése tervezési és zárszámadása elkészítési rendjéről szóló belső szabályzatban foglaltak az irányadók.

27. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
28. §

Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen

1. a) jogszabályokban előírt módon és időben elkészíti az éves költségvetési beszámolót, az időközi költségvetési jelentést, az időközi mérlegjelentést és gyorsjelentést,
2. b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
3. c) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról, az úgynevezett Községi kincstári finanszírozási technika működtetése révén,
4. d) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi és eredmény szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, kötelező irányelveket határoz meg az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításához,
5. e) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
6. f) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
7. g) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

88. §

Hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíjáról szóló 8/2013. (III.29.) önkormányzati rendelet.

89. §

(1) Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 11/2013. (V.2.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy elidegenítéséről és hasznosításáról amennyiben az elidegenítésre szánt vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke, hasznosítás esetén – a (3) bekezdésben meghatározott módon – a versenykiírásban vagy a szerződésben foglalt összeg:]

„c)     a nettó ötmillió forintot eléri vagy azt meghaladja, a képviselő-testület dönt.”

(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 11/2013. (V.2.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről negyedévente tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.”

90. §

Hatályát veszti az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 11/2013. (V.2.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés b) pontja.

91. §

A civil szervezetek támogatási rendjéről szóló 11/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pályázati felhívásról, a támogatásról a képviselő-testület dönt.”

92. §

A civil szervezetek támogatási rendjéről szóló 11/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beérkezett pályázatokat a képviselő-testület bírálja el tárgyév március 31. napjáig.”

93. §

A civil szervezetek támogatási rendjéről szóló 11/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A civil szervezet a támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő év január 31-ig köteles elszámolni. A pénzügyi elszámoláshoz szakmai és pénzügyi beszámolót kell mellékelni. Az elszámolás elfogadásáról tárgyév február 28-ig a képviselő-testület dönt.”

94. §

Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2019. (X.28..) önkormányzati rendelete.

95. §

Hatályát veszti az Önkormányzat 2024. évi költségvetéséről szóló 1/2024. (II. 16.) önkormányzati rendelet 12. § (3) és (4) bekezdése.

96. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

Druskoczi Tünde                                                       Takácsné dr. Simán Zsuzsanna

polgármester                                                                            jegyző

 

Kihirdetve: 2024. december 14. napján.

 

Takácsné dr. Simán Zsuzsanna

jegyző