A 2012. évi XXX. törvény, illetve ennek kiegészítéseként a 114/2013. kormányrendelet lehetőséget biztosít az egyes települések számára, hogy az általuk megőrzendő értéknek tekintett természeti, anyagi és szellemi javakat összegyűjtsék és megőrizzék. Ennek az összeállításnak e két törvény szellemében az a célja, hogy bemutassa a Balatonberény területén fellelhető értékeket. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a község minden lakosának, akik hozzájárulásukkal, illetve információikkal segítették e gyűjtemény létrejöttét. Külön köszönet jár Kovács Ilonának, Horváth Lászlóné Csirinek, Barjákné Martin Juditnak, Tóthné Németh Gizellának, Dr. Szabó István nyugalmazott botanikusnak, Ifi Géza atyának, illetve Gáspár Imrének, tőlük kaptam a legtöbb adatot.
A legelő eredetileg tőzegláp volt, amit berényiek kultúrgyeppé alakítottak, vagyis olyan növényeket hoztak ide, melyeket az állatok szívesen legeltek, pl. lucernát.
Tovább olvasom →
Balatonberény helyi jelentőségű természetvédelmi területe a falu keleti oldalán, a vitorláskikötő melletti 1,55 hektáros Csicsergő – félsziget, ami nevét az ott fészkelő madarak után kapta.
Tovább olvasom →
Balatonberény központjában a községház előtt áll a helyi természetvédelmi értéknek minősített öreg kocsányos tölgy (Quercus robur), melyet Erzsébet – faként ismernek az idősebbek.
Tovább olvasom →
A réti csík (Misgurnus fossilis) és a búbos banka (Upupa epops)
Tovább olvasom →
Az agárkosbor (Anacamptis morio) és a pókbangó (Ophrys sphegodes)
Tovább olvasom →
A Kossuth Lajos utca 129-es házszám alatti régi, rusztikus parasztházat 1991-ben alakították a paraszti életet bemutató „Múltházzá” a Kopzós-Pödrős Hagyományőrző Együttes kezdeményezésére.
Tovább olvasom →
Balatonberény középkori településszerkezetére vonatkozólag sajnos nincs adatunk, de valószínűleg a templom körül csoportosultak a lakóházak.
Tovább olvasom →
Községünk temploma a 14. századból származik. A berényi egyházközösséget először az 1333-35 – ös pápai tizedjegyzék említi.
Tovább olvasom →
A szőlő és borkészítés a római kor óta fontos része a környéknek, Balatonberényben gyakorlatilag a falu fennállása óta művelnek szőlőt.
Tovább olvasom →
A templomkert délnyugati részén áll a Szent Vendel szobor. Vendel eredetileg Írországból származó királyfi volt a Katolikus Lexikon szerint...
Tovább olvasom →
Az útmenti keresztállításnak Magyarországon több évszázados hagyománya van, valószínűleg már a középkorban is készültek, de a hazai virágkor a 18. és 19. századra esik.
Tovább olvasom →
A berényi fürdőélet fénykorában, a 20. század elején nem egy ismert személy töltött pár szép nyarat nálunk. A következőkben szeretném felsorolni az itt nyaralt, vagy itt dolgozó ismert, vagy később ismertté lett alkotókat.
Tovább olvasom →
Irodalmi tevékenysége sokrétű, verseskötetei mellett gyermekkönyveket is írt. Saját bevallása szerint munkásságára legnagyobb hatással barátja, Csányi László költő, író, szerkesztő volt.
Tovább olvasom →
Magyarországon a természetvédelem gondolata a két világháború között kezdett megfogalmazódni. Az első ötven évben többnyire önkéntes erdészek vállalták fel ezt a feladatot. A XX. sz. hetvenes éveiben kezdett intézményesülni, mikor is nemzeti parkokat hoztak létre hazánkban.
Tovább olvasom →
1942-ben született Pestszentimrén, gyermekkorát Kőbányán töltötte. A budapesti Képzőművészeti Gimnázium festő szakán végez 1960-ban. Mesterei: Matzon Frigyes, Somogyi József és Szlávik Lajos. 1970 óta foglalkozik érem és plakett mintázással, emellett szobrász és grafikusművész.
Tovább olvasom →
Balatonberényben született 1944-ben. Itt járja ki az általános iskolát, majd gyors és gépírói szakmát szerez Keszthelyen.
Tovább olvasom →
A Balaton, azon belül községünk festői szépsége nem egy művészt megihletett az évek során. Egyikük, a debreceni születésű Paál Valéria Eszter, művésznevén PáVa, aki évtizedek óta falunk nyári vendége, és aki 1994-ben nyitotta meg Festőházát, egy kellemes hangulatú rusztikus parasztházat a Kossuth Lajos utcában.
Tovább olvasom →
1942-ben született Tüskeváron. Édesapja a község bognára volt. Két fiútestvére van. Az általános iskola elvégzése után a Petőfi Sándor Gimnáziumba ment. Az érettségi után két évig dolgozott: először a TSZ irodán könyvelőként, majd Magyarszombatfán kerámiafestőként.
Tovább olvasom →
A betlehemes játék e formája egészen a középkorig nyúlik vissza. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint ez az újkori paraszti misztériumjátékok legnépszerűbb formája.
Tovább olvasom →
1976-ban alapította Nagy Károly, Budai Imre művészeti vezetésével. Az együttes célja a községben divatozó népi hagyományok, elsősorban a téli esti szórakozások megőrzése, illetve megismertetése volt.
Tovább olvasom →
