A berényi fürdőélet fénykorában, a 20. század elején nem egy ismert személy töltött pár szép nyarat nálunk. A következőkben szeretném felsorolni az itt nyaralt, vagy itt dolgozó ismert, vagy később ismertté lett alkotókat.
Göncz Árpád író, műfordító és a rendszerváltás utáni Magyarország első köztársasági elnöke öt éves korában nyaralt először Balatonberényben. Kovács Ilona helytörténeti kutató 2013-ban készített interjút Göncz-el, amelyben elmondta, hogy egész életében szívesen emlékezett a nálunk töltött napokra. A leendő köztársasági elnök a nyarakat a mai Petőfi Sándor (Duruga) utcában, a Baksa-házban töltötte. Lelkesen mesélte, hogy volt, amikor a csordát kísérte a legelőre, volt, amikor a Balatonban fürödtek. A művész már korán előbújt belőle, színdarabokat írt maga és pajtásai számára, amiket a Balaton-parton, vagy a Baksa-ház mögötti répaverem előtt adtak elő a többi gyereknek.
Németh László Kossuth-díjas író, esszéista és drámaíróról kevesen tudják, hogy irodalmi működése mellett fogorvosi diplomát is szerzett. 1925-ben, medikusi tanulmányai során hívták meg házitanítónak Balatonberénybe. Mazsó Tibor tábornok fiát, Lórántot tanította német és francia nyelvre, miután az megbukott a kereskedelmi iskolában. Németh visszaemlékezésében szeretettel emlékszik a nálunk töltött nyárra. Délelőtt a fiúval tanult, délután besegített a ház körül, vagy a Balatonban fürdött.
Veres Péter, népi író és parasztpárti politikus szintén nyaralt Berényben. Göncz Árpád emlékezett vissza a nevére a vele készült riportban. Veres 1897-ben született, míg Göncz 1922-ben, így előbbi már felnőttként nyaralt községünkben, mikor Göncz Árpád először járt nálunk.
A Karay család szintén sok szállal kötődik Balatonberényhez. Dr. Karay Lajos, budapesti jogász, és neje voltak, akik a berényi templom Jézus szíve mellékoltárát állították elhunyt fiuk emlékére. Dr. Karay tehetséges költő volt, de verseskötete csak élete végén jelent meg Életünk és szerelmünk címmel. Másik fia, akit szintén Karay Lajosnak hívtak eredetileg szintén jogi pályára lépett, sőt egészen a hadbírói rangig vitte. A Rákosi-rendszer idején a Horthy-rendszerben vállalt szerepe miatt utcaseprőként kellett, hogy dolgozzon Berényben, még itteni, Béke utcai otthonukat is elvették, ahol apja a verseit írta. Az 1934-ben született, szintén Lajos nevű fia már nem is álmodhatott a jogi pályáról, a keszthelyi Helikon-szálló portájáról ment nyugdíjba. akárcsak nagyapja, ő is tehetséget mutatott a költészet iránt. Több kötete is megjelent, többek között 1955 és 1989 között írt verseinek gyűjteménye, illetve a Bolond beszél, mely 1996 és 2002 között keletkezett költeményeit tartalmazza. Jelenleg Keszthelyen él.
