1942-ben született Tüskeváron. Édesapja a község bognára volt. Két fiútestvére van. Az általános iskola elvégzése után a Petőfi Sándor Gimnáziumba ment. Az érettségi után két évig dolgozott: először a TSZ irodán könyvelőként, majd Magyarszombatfán kerámiafestőként. Mindkét szakmában okleveles képesítést szerzett.
A tanárképző főiskolát Pécsett végzi rajz és földrajz szakon, majd levelezőn női politechnika szakképesítést szerez hozzá. A német nyelv oktatásához állami nyelvvizsgákat tett. Tanári pályája során dolgozik Győrváron, Jánosházán, Miháldon, a Balatonberényi Nevelőotthonban, végül a Zalavári Cirill-Metód Általános Iskolát vezeti nyugdíjba vonulásáig. Férjével, Tóth Lajossal, aki szintén általános iskolai tanár 1968-ban köt házasságot, két lányuk és négy unokájuk van.
Balatonberénybe 1976-ban költöznek, a Zala megyei Nevelőintézet megalakulásakor meghirdetett pedagógusi állásra jelentkeznek, azóta is községünk lakói. A balatonberényi templom történetének kutatása során találkozik Bartók Béla balatonberényi tartózkodásának nyomaival, melyet kutatni kezd. Ifj. Bartók Béla, a zeneszerző fia ugyanis apja emlékei alapján Pusztaberényt jelölte meg tartózkodási helynek. Ez volt a hivatalos álláspont is. Tóthné Németh Gizella a Néprajzi Múzeumban fellelhető dokumentumok alapján és a községben még élő idős lakosokat megkérdezve sikerült bizonyítania, hogy a nagy zeneszerző valóban járt nálunk. Ennek eredménye a Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma által kiállított igazoló levél, melyben leírják, hogy Bartók Béla 1906-ban kétségkívül Balatonberényben járt és nálunk rögzített három népdalt. Kutatómunkájának eredménye 2000-ben, Bartók Béla Balatonberényben címmel jelent meg könyvformában.
Helytörténeti kutatásai mellett aktívan érdekli a képzőművészet, festményeit több helyen is kiállították. Emellett szereti az irodalmat és a jelenkori történelmet, szívesen foglalkozik női ruhaszabással és varrással. Aktívan bekapcsolódott a nemzeti politikába is: 1990 és 1994 között a KDNP nagyválasztmányának tagja. Egyéb helytörténeti írásai: Tüskevár község komplex földrajza (1967), Zalavár története (1998). Cikkei jelentek meg a Vas Népében, Veszprémi Naplóban, Zala Hírlapban, valamint a Balatonberényi Tükörképben.
Jelenleg is aktívan dolgozik, mind a képzőművészet, mind a helytörténet terén. Jelenleg egykori 1956-os forradalmárok életrajzát írja személyes visszaemlékezéseik alapján.
